II. évad 18. rész

Nos, itt is van a következő rész, tehát a tegnapi pótlása. Bocsi az elmaradásért.

Domi

18. rész

- Miattam? - kérdeztem vissza, mert nem voltam teljesen biztos benne, hogy jól hallottam.

- Gondolom, ha tiltakoztam volna, akkor te megharagszol rám, és azt a legkevésbé sem szeretném.

-A te döntésed. Hiszen miután átrendezte az arcod, az a legkevesebb, hogy beköpöd a dirinél. Én ebbe nem avatkozom bele.

- Azért, rosszul esne neked, ha kirúgnák. Ugye?

- Már mondtam: a szülei miatt, igen.

- Viszont… Véletlenül, nincs szó ennél többről?

- Mármint?

- Beleszerettél?

- Jézus! Azt hittem, te ennél intelligensebb vagy. Hogy feltételezhetsz ilyet? Josht még a haveromnak sem mondanám soha.

- Ebben nem vagyok biztos.

- Mi? Te nem vagy benne biztos? Had tudjam már én jobban, mit érzek.

- Pont ez a gond. Szerintem, te sem tudod, mit érzel.

- De…

- Jó, tudod mit? Nem az én dolgom. Viszont azért gondolkozz el ezen.

Ez az este feszültséggel telt meg Keyko és köztem. A következő pár napban Josh nem szólt hozzám, valamint nem fenyegetett meg. Mintha a létezésemet figyelmen kívül hagyná. Be kell vallanom, kicsit rosszul esett, mert így unalmasan teltek a hétköznapjaim. Reikot elkerülték a rohamok, ami megnyugtató. Elenát ezen a héten kíméltük, apa miatt. Kyle be van sózva a gipsz levétel gondolatától. Péntek van és a suliban Luna szokásosan letámadott. Hihetetlen, de olyan cuccot vett fel, ami még nekem is tetszett.

- Hallod, nehogy kitörd a bokád abba a magas sarkúba! - kiabáltam neki, mikor megláttam a folyosó végéről futni (!!!) felém. Nem vagyok 10 centis sarkú cipő bolond. Inkább a tornacsuka és a topánka az én világom.

- Nagyon vicces. Nem hiszed el, mi történt tegnap.

- Na?

- Areto elhívott randizni egy virágos kertbe.

- Á, ez remek! És, mikorra?

- Tegnapra. Csak beállított egy szál tűzliliommal és megkérdezte: „Eljönnél velem egy virágoskertbe?”

- És, mit mondtál?

- Hogy nem akarok randizni most senkivel.

- Te hülye, idióta, érzéketlen, tapló! - vágtam „kedvesen” a fejéhez. Ugye, látszik, mennyire imádom?

- Mi? Miért?

- Mert Areto szerelmes beléd.

- Ööö, gondoltam, hogy nem viccből hívott el.

- És akkor? Mi az istenért nem fogadtad el a meghívását?

- Jaj, már. Tudod nagyon jól, hogy nem adom be a derekam. Csak olyas valakivel járok, akit igazán megkedvelek.

- Luna, te tiszta szánalom vagy. Hogyan kedvelsz meg valakit, ha egy találkozásra sem vagy hajlandó elmenni?

- Ezt te nem érted. Nincs meg a fiúkban olyan, ami megfog.

- Szerintem meg, te túl sokat akarsz. Nem becsülöd meg, ami adódik.

- Ha, te mondod.

Most haragszik rám? Tehetek én arról, hogy ő túl sokat akar? Oké, nem mondom, én sem igazán találok hozzám való fiút, de ez más. Én vámpír vagyok, ezért nem akarok összejönni halandóval.

Akatsu mostanában halálra tanulja a fejét, ugyanis előrébb hozták a spanyol vizsgáját. Ráadásul szegénykémnek még a focicsapatban is 100%-ot kell nyújtania, hiszen ő a kapitány. Úgy segítenék neki, csak sajna nem tudok spanyolul.

- Hé, hugi. Holnap veszik le a gipszemet. - kezdett megint idegesíteni Kyle hazafelé menet.

- Kyle. Még mindig nem felejtettem el. Nehéz is lenne megfeledkeznem róla, hiszen egy nap legalább háromszor elmondod.

- Aha, tényleg uncsi. Engem viszont az új ház hoz lázba. - pattogott Reiko is.

- Nos, kockakirály. Halljuk. Te mi miatt vagy totál túlpörögve? - ezt a nevet még beszélgetésünk másnapján ragasztottam rá. Persze neki nem tetszik, de a legkevésbé sem érdekel.

- Semmi miatt. Miért? Úgy nézek ki?

- Igazad van. Hasonlítasz egy zombira.

Nos, a napjaim így teltek. Olyan monotonul uncsi minden.

Másnap reggel Keyko horkolt. Rájöttem valamire. Akkor ad ki ilyen hülye hangokat, amikor be van dugulva az orra. Nagy felfedezés, mi? Most nem bírtam megállni: Összenyomtam a cuki kis orrocskáját és megvártam, amíg nem kap levegőt. Mikor ez megtörtént, gyorsan ült fel, és mivel még mindig fogtam, ezért én is lendültem vele. Az ölébe estem. Olyan hirtelen pattantam ki az ágyból, hogy majdnem találkoztam a szőnyeggel.

- Te, mit csinálsz? - nevetett fel olyan cuki kisfiúsan.

-Ó, nos… Tudod, a horkolásod eget rengetően cuki, de, ha még egyszer erre kelek, akkor elrugdoslak Kínáig.

- Miért nem használsz füldugót?

- Ch. Miért nem használsz orrcseppet? - nyújtottam rá a nyelvem. – Apropó, holnap jönnek a tesóitok, ugye?

- Igen, miért?

- Mert kíváncsi vagyok rájuk.

- Nem nagy számok. Olyanok, mint te.

- Kajak? Szőkék?

- Hát, kívülről nem. - hahaha, nagyon poénos kedvében van.

- Akkor kék szeműek?

- A-a. Barna a szemük.

- Elmondanád, hogy miben hasonlítanak rám?

- Kapaszkodj meg. Mind a ketten… Lányok. - már megint nevet.

- Fúúú. - elkezdtem verni egy párnával. - Ez annyira… Nem rád jellemző. - fejeztem be. - Ne vedd át Reiko szerepét. Nem áll jól. - ezzel be is mentem a fürdőbe készülődni. Mi van mostanában Keykoval? Egyfolytában csesztet valamivel. Megbolondult?